| Mottó: ”Az embert kell menedzselni nem az időt!”
AZOK AZ ÁTKOZOTT HATÁRIDŐK - VAGY MÉGSEM?
Trénerként vagy coachként, gyakran szembesül az ember azzal a helyzettel, hogy egyfajta mágikus képességet tulajdonítanak neki a megrendelők, abban bízva, hogy ripsz-ropsz, néhány nap alatt olyanná varázsolja majd a munkatársakat, amilyennek a vezetők legszebb álmaikban látni szeretnék őket! Nincs ez másként az időgazdálkodási tréningek esetében sem, amelyekkel kapcsolatban különösen sok téves elképzelés él a köztudatban. Hiszen olyan egyszerű: határidőnapló, outlook calendar, multifunkciós mobil kütyük, pontos bejegyzések, folyamatos önkontroll, egy kis odafigyelés, tervezés-szervezés, rend a lelke mindennek! És ennek a jól ismert „rend a lelke mindennek” alaptézisnek a felbukkanásával el is jutottunk a lényeghez.
Időgazdálkodási stratégiák a tudományos kutatások tükrében
Minden embernek pszichogenetikailag determinált egyéni adottsága, hogy hogyan viszonyul a rendhez, milyen a rendezettség, és úgy általában az átlátható struktúrák iránti igénye. Ezzel párhuzamosan ugyanilyen determinált képességünk a vitálkapacitásunk, a személyes lendületünk, ritmusunk. Ennek a két tényezőnek az együttállása döntően befolyásolja mind az időkezelésünket, mind az időérzékelésünket. Talán szokatlan a kifejezés, de mindez - és még sok minden más is - valóban attól függ, hogy hogyan vagyunk beprogramozva, milyen kódok irányítják „személyes szoftvereinket.”
Mindenki akkor érzi magát komfortosan - akkor tud a munkahelyén is a leghatékonyabban teljesíteni - ha a környezetében zajló események, folyamatok az övével azonos tempóban haladnak. Van, aki imádja a változatosságot és a pörgést, míg mások nyugtalanná válnak, ha
túl gyors reflekciót vagy adaptálódást várnak tőlük. Mindez egy ösztönös belső időmenedzsment: az ember és az idő viszonyának tudattalan definiálása, az un. „személyes idő” jelensége. Amikor tehát arról beszélünk, hogy különböző időgazdálkodási stratégiák megismertetésével szeretnénk hatékonyabbá tenni valakinek a munkavégzését, tisztában kell lennünk vele, hogy első lépésben mindig fel kell tárni az egyéni időkezelési stílusok jellegzetességeit, ill. ezeknek a stílusoknak az erősségeit és krízispontjait. Természetesen mind a munkáltatók, mind a munkavállalók szempontjából az volna ideális, ha már a pályaválasztásnál mindenki ennek ismeretében jelölne ki önmaga számára reális célokat és olyan hivatás, szakma felé orientálódna, amelynek ilyen jellegű elvárásrendszere szinkronban van az ő kompetenciáival.
Az időgazdálkodás, mint folyamatmenedzsment
Az empowerment szemléletű vezetés mindig figyelembe veszi az „ember - feladat - optimális időfaktor” hármas egységét, hiszen ez nem csupán a költséghatékonyság kritériuma, hanem az egyik legerősebb pozitív hatást kiváltó motivációs eszköz is. A személyes idő csoportban való működtetése, „az én időm - a te időd - a mi időnk” pontos ismerete, stratégiai kezelése és empatikus tolerálása olyan kreatív munkahelyi hangulatot teremt, amelyben kioltódik minden felesleges frusztráció és bizonytalanság, ennek köszönhetően a munkatársak alkotó energiáikat maximálisan az adott munkafeladatra fordíthatják. Azt pedig ma már minden tudatosan gondolkodó, magas érzelmi intelligenciával rendelkező vezető tudja, hogy a flow állapotban nyújtott teljesítmény - a legendás carpe diem, az itt és most örömének szervezeti környezetben való megélése - sokszorosa a presszionált, személytelen légkörben kikényszerített eredményeknek.
Az időgazdálkodás és a stressz összefüggései
A jól szervezett időkezelés ugyanakkor a tudatos selfmenedzsment és tudatos rekreáció legalapvetőbb faktora is. Mert nagyon nem mindegy, hogy vajon az idő irányít-e minket, vagy mi irányítjuk az időt? Mennyire válik életünk részévé - sőt, akár örökösen fojtogató rémévé - az „el vagyok havazva” zaklatott nyugtalansága? Ha úgy érezzük, hogy napi életvezetésünk kezd hasonlítani a folyamatos riadókészültség állapotához, ez erős jelzés arra, hogy meg kell állnunk és át kell strukturálnunk mind a tennivalóinkat, mind az időhöz való eddigi viszonyunkat: meg kell tanulnunk egy újfajta működést. Ezért fontos hát a mottóban megfogalmazott módszertani alapgondolat üzenete: ”Az embert kell menedzselni nem az időt!”
Jávorkai Judit
vezető tréner/coach
Soter Tréningakadémia
www.treningakademia.hu,
|