Feszültséglevezetés lendületből – mire jó a stressz?

„Azt hiszem, igenis szükségem van a stresszre! Ahogy az álló hajó csak sodródik, irányítani pedig csak a lendületben lévő csónakot lehet, ugyanígy érzem ezt a mindennapi munkám során keletkező stressz jótékony hatásán is. Ha épp megfelelő nyomás helyezkedik rám, jól tudom beosztani az erőforrásaimat is. Tudom, mikor hova kell jobban koncentrálni, mit kezeljek prioritásként. Sőt, nem utolsó sorban, a stresszes légkörben elért sikereim azok, amelyekre szívesen visszagondolok: ezek a legnagyobb győzelmeim.” – olvasható egy stresszkezelésben jártas középvezető tollából. Sokan nem tudják, inkább csak sejtik, hogy a stressz két fő típusba, az eustresszbe és a distresszbe, sorolható. E két lelki reakció pedig bár hasonló jelenségek, mégis egész másként kell kezelni őket.

 

A stressz mint teljesítményfokozó

A minket érő stresszhatások sokféle reakciót válthatnak ki belőlünk. A szó hagyományosabb értelmében negatív, kerülendő élményeket szoktuk illetni ezzel a kifejezéssel. Kevésbé ismert tény, hogy igen kellemes, motiváló élményeket is stresszfolyamatokon keresztül élhetünk meg. Minden olyan élmény, ami valamilyen alkalmazkodásra kényszerít minket, stressznek nevezhető. Tehát ez lehet a teljesítményfokozásra vagy alkotásra serkentő hatás is vagy akár egy vészhelyzetre adott válasz. Egészséges mértékű stresszre a minőségi munkavégzéshez nagyon nagy szükség van. Sejthető azonban, hogy a mérték pontos eltalálása afféle arany középútként igen nehezen meghatározható.

A stressz jótékony hatását a stresszfejlődés jelenségében kell keresnünk. A feszültség nélküli, felhőtlen, gondtalan állapotban nyilván mindenki képes kiemelkedő teljesítményre. Az igazán jó munkaerőt azonban épp az teszi különlegessé, hogy képes stresszhatás alatt jól megválasztani a helyzetre adott reakcióját. Egyszerűen megfogalmazva: a stresszkezelésben jártas személy nem fenyegetésként, hanem kihívásként éli meg a rá nehezedő terheket. Így a jól ismert „fight or flight”, azaz „üss vagy menekülj” reakció menekülési inger helyett tanulási lehetőséggé válik.

Így kezeld a stresszorodat!

A túlzott mértékű káros stressz (distressz) mögött ún. stresszor áll, maga a feszült helyzetet kiváltó inger. Ez a tudatos stresszkezelést megelőzően olyannyira kimozdíthatatlannak tűnik, hogy amikor a személy rájön, hogy ez megváltoztatható, már e tudat maga is csökkenthet a stresszválasz súlyosságán. Emögött a jelenség mögött az ember kiszolgáltatottságtól való félelme áll, így a helyzet befolyásolásának lehetősége némiképp oldhat a stresszállapoton. Az első lépés tehát mindig az, hogy megértsük: tudunk aktívan tenni a stresszmentesebb munkakörnyezetért.

A stresszkutatás alapjait képezi a megküzdési stratégiák két fő csoportba sorolása. Egyrészt az egyén megközelítheti a helyzetet problémafókuszú módszerekkel. Ez esetben tudatosan a stresszorral fordul szembe a személy, igyekszik felismerni a valódi feszültségforrást és saját lehetőségeit azok megszüntetésében. Másrészt gyakoribb, de nem mindig tudatos, stresszkezelési stratégia, mikor érzelmi oldalról igyekszik hatni az egyén a helyzetre, s nem a forrást, hanem a stresszeredményt igyekszik kezelni. Jó példa erre a meditáció, különböző fizikai mozgást igénylő módszerek, amelyek bár látványosan javíthatják a közérzetet, a valódi problémákat nem oldják meg.

Mielőtt bármelyik mellet letennénk a voksunkat, érdemes inkább megérteni, hogy mindkét stratégia elengedhetetlenül fontos a hatékony stresszkezelésben. A mélyebb, hosszabb ideig fennálló feszültséget feloldani csak problémafókuszú módszerekkel lehet, de a feltáró (kognitív) módszert nem lehet minden esetben sikerre vinni annak idő- és energiaigénye miatt. Ilyenkor jobb, ha van a tarsolyunkban néhány ügyes trükk, amivel eseti szinten, azonnal tudunk csökkenteni a feszültségen.

Ágyúval verébre? – avagy milyen módszert mikor érdemes bevetni

Először találkozva a különböző stresszkezelési technikákkal, kaotikusnak tűnhet, hogy mikor mely módszert érdemes alkalmazni.

1. A stressz elleni küzdelem első lépéseként érdemes egyszerűen csak tanácsot kérni, megnézni, mások mit és hogyan tesznek hasonló helyzetekben. Egyeztetés a párunkkal, a családdal, a barátokkal erre kiváló lehetőséget nyújtanak.
2. A tréning, avagy csoportos lelki torna szintén kiváló lehetőség. A résztvevők, azon túl, hogy eszközöket kapnak az adott terület fejlesztésére, közösen tehetik meg az első lépéseket az alkalmazás során. Láthatják egymás és saját fejlesztendő és fejlett területeit, és tanulhatnak a tapasztaltakból.
3. Egy picit más módszereket alkalmaz a személyes coaching. A személy ekkor mélyebb rétegeket is képes érinteni egy szakember folyamatos támogatása mellett. A jövőfókuszú hozzáállással folyamatos akcióra serkentve tud fejlődést elérni, és lendületet nyerni az előtte álló kihívások és stressz leküzdéséhez.
4. Bizonyos helyzetekben szakszerű pszichológiai segítség lehet a válasz.
5. Sok esetben pedig a fizikai jóllét is rengeteg támogatást nyújt: a megfelelő mennyiségű folyadék, minőségi táplálkozás szerepét sokan alulbecsülik a stresszoldásban.

A Williams Életkészségek módszer ad egyfajta rendszert, ami segít eligazodni, hogy mely helyzetre milyen választ lesz nekünk a megfelelő, mi fogja a stresszt mielőbb csökkenteni. Emellett pedig konkrét technikákat is tanít a feszültség oldásától kezdve a probléma megoldásáig.

A Williams Életkészségek módszer

A stresszkezelés egyik leghíresebb kutató párosa, dr. Virginia Williams és dr. Redford Williams, komplex programot dolgozott ki, amivel magát a stresszort és annak hatását is képes kezelni a résztvevő. A négy alapvető, úgynevezett Williams Életkészség, tökéletesen körbejárja és keretet ad a feldolgozásra.

• a stressz felismerésének,
• a probléma feltárásának
• és feloldásának,
• valamint a komfortos környezet fenntartásának

fázisait végigjárva hosszútávú és megbízható eszköztárat kapnak a résztvevők. Programunkat a Selye János Magyar Magatartástudományi és Magatartásorvoslási Társaság képzésén szakosodott, szakképzett tréner, Pénzes Csaba tartja. Kétnapos stresszkezelő tréningünk közvetlenül a mindennapi stresszt és a hosszútávon akadályozó feszültségterhet is képes csökkenteni. Jelentkezésért kattintson ide, illetve további kompetenciafejlesztő programjainkról a folyamatosan frissülő Tréningkalendáriumban tájékozódhat.

 

---

A tréninggel kapcsolatos kérdéseivel keresse bizalommal kollégáinkat!