Hogyan szabjuk magunkra az időt? – Személyes időgazdálkodás

Az időről sokszor sokat beszéltünk már mi is, és még sokkal többet mások. Mit jelent az idő mindennapjainkban, mit is értünk személyes időgazdálkodás alatt? Ki hogyan közelíti meg, úgy lehet

• stresszforrás
• két fontos eseményt összekötő kapocs
• az elmúlás mértékegysége
• menekülőútvonal

és még sorolhatnánk.

Arra is kaptunk már válaszokat és javaslatokat, hogyan élhetünk vele a legjobban, hogyan rendszerezzük, hogyan daraboljuk fel vagy éppen hogyan szemléljük egységként. Amire viszont e heti cikkünkben kitérünk, az a személyes időnk: mennyire tudjuk magunkra szabni az időt, hogy az a „legkényelmesebb” legyen számunkra, és sehol ne szorítson, sehol ne essünk ki belőle.

Mindenki másképp…

A tréning műfaja, mellyel mi a Soter Tréningakadémián foglalkozunk, gyakorlati ágazat, de mivel írásban a legjobb eszközünk (vagyis a saját bőrünkön tapasztalás) nem működik, ezért szemléltetni fogunk. Híres emberek maguk által bevallott vagy valamilyen formában fennmaradt időbeosztásait hoztuk el, melyek már önmagukban rávilágítanak, hogy még ugyanazt a tisztséget betöltő emberek időbeosztása is végtelenül különböző lehet. Figyeljük meg 3 mindenki által ismert államférfi napi rutinját. →   →   →   →   →

Milyen eltérések vannak az ébredés, a munkával töltött órák időzítése és a lefekvés között! Természetesen ezek az ábrák rögtön arra késztetik az embert, hogy úgymond „igazságot” tegyen. Melyikük végzi jól a munkáját, melyikük nem hatékony, ki a túlbuzgó és ki a lógós. De vajon mi alapján ítélünk?

A saját időbeosztásunk és munkastílusunk bújik meg az értékítéletek mögött, pedig az emberek aktív időszaka végtelenül eltérő lehet. Vannak, akik kora reggel túl szeretnek esni a legfontosabb feladatokon, és vannak olyanok, kik tudatosan a késői órákra hagyják a komolyabb kihívásokat, egész egyszerűen azért, mert az agyuk jobban működik, ha sötét vagy csend veszi őket körül. Két különböző időbeosztással dolgozó ember között az egyetlen értékítéletre okot adható nézőpont, hogy saját biológiájuk szerint végzik/végezhetik-e a munkájuk.

Hol lehet a hiba?

És itt el is érkeztünk egy kényes kérdéshez. Sokan nem választhatják meg munkavégzésük idejét, szorítják őket a határidők vagy egész egyszerűen négykor bezárják a kapukat, és hiába kopogtat az ember, hogy ő hat és nyolc óra között a leghatékonyabb. Érdemes ezeket a ránk jellemző szabályosságokat idejében felismerni, és szem előtt tartani munkahelyünk kiválasztásánál is. Hiszen, ha nem használhatjuk ki legaktívabb időszakunkat munkavégzésünkben, a sikerélmény elérése sokkal nehezebb lesz, és idő előtt látogathat el hozzánk a kiégés fenyegető réme.

Szerencsére a legtöbb esetben munkaidőn belül találjuk meg azt az aktív időszakot, ahová munkánk legnagyobb részét időzíteni tudjuk. Sokan 3-4 óra alatt elvégzik a 8 órás munkanapjuk 70-80%-át, a többit pedig elviszi a rutinfeladatok megoldása. Ez így van rendjén. Az emberi agy nem számítógép, nem tud 8 órán keresztül teljes fordulatszámmal működni. Ismerjük fel a saját rendszerünket, és tudjunk élni a munkaidőnk adta lehetőségekkel. Rengeteg segítséget nyújt, ha ismerjük az időmenedzsment eszközeit és módszereit, melyekkel könnyebben magunkra szabhatjuk munkanapunkat.

Vannak szabályszerűségek, persze…

Természetesen nem minden fejben dől el teljes egészében, mivel mindenki esetében adott egy fizikai test és annak biológiai szabályai. Az emberi bioritmust szabályozza, illetve hatással van rá  a hőháztartás, az alvás-ébrenlét fázisa, az emésztés, az agyi aktivitás, a vérnyomás, a szívritmus, a hormonszint.

Ez azonban nem hátrány, sőt! Ki is tudjuk használni ezek ismeretét a különböző feladatok legeredményesebb elvégzésére. Szenteljünk figyelmet arra, hogy különböző aktivitást igénylő feladatokat az alábbi beosztás szerint intézzünk:

• rövidtávú memoriter (tételek áttekintése vizsga előtt) → hajnal (5-9 óra között)
• hosszú távú memoriter (szövegtanulás) → kora délután (13-16 óra között)
• kézügyesség → késő délután, kora este
• fizikai edzés → késő délután, kora este (16-19 óra között – alvás előtt kb. 4-5 órával)

Indítsuk az évet!

Természetesen félkarú óriások vagyunk az alapok és az időgazdálkodási eszközök nélkül, ezért bátran ajánljuk február 8-i IDŐGAZDÁLKODÁS tréningünket, hogy az időnk magunkra szabása ne teher, hanem egy megoldandó és főleg megoldható feladat legyen.

A témában néhány érdekes szemléltető ábrát is mellékelünk cikkünkhöz, melyből kiderül, hogy mikor volt a legaktívabb Mozart, Kant vagy éppen Darwin. Kattints az ábrákért!

Híres emberek időgazdálkodása_I.

Híres emberek időgazdálkodása_II.

(a mellékelt anyagok angol nyelvűek) 

---

Tréninggel kapcsolatos kérdéseivel keresse bizalommal kollégáinkat!