Prezentáló példaképek

delivering-an-effective-presentation„Nincs új a nap alatt.”- tartja a mondás, és ez különösen igaz a különféle prezentációs technikákra is. Közelgő tréningünk apropóján összegyűjtöttük néhány igazán tapasztalt szakember hasznos tanácsát. A tippeket olvasva meglehetősen látványosan összeáll a kép, hogy mik is pontosan a jó prezentáció alapjai, néhány érdekes gondolat erejéig pedig egész érdekes trükkökre, egyedi ötletekre is lelhetünk. Lássuk, mit tartogat számunkra eheti AHA-élményünk, prezentációs ötletbörzénk következik!

Prezentáció mesterfokom – akiktől tanulni lehet 

prezentációUgyanebből az álláspontból indít Carmina Gallo is, a Forbes magazin egyik szakirányú cikkjének szerzője is. Ő elsősorban a prezentáció leggyakrabban használt eszközét, a kivetített anyagot vizsgálva ad jótanácsot a tanulni vágyóknak. Érdekes tény, hogy megfelelő a diasor összeállítása nem is olyan egyszerű, a legtöbbször egész pici apróságon csúszunk el, és oda a közönség bizalma.

Harmadik szakértőnk egész más területről érkezik: Peter Wayland kitalált alakja egy TED előadásban mutat példaértékű teljesítményt a prezentációról (Prometheus – 2012). Bár épp csak egy ízelítőt kapunk az amúgy is emblematikus karakter előadásából, mégis magas szakmai minőséget képvisel a prezentálás terén. A pár percbe sűrített beszéd egész jelentős csokornyi technikát sűrít egybe, amiből nem árt, ha ellesünk párat. Persze nincs ezen semmi meglepő, hiszen az említett jelenet minden apró mozzanatán szakemberek tucatjai dolgoztak. Szakmai oldalról a speakfearlessly.net csapata vizsgálta a beszédet.

Tartalom és hangulat

3elementsHa megkérdezünk egy sokat tapasztalt szakembert arról, hogy mi a fontosabb, az előadás tartalma vagy az előadó viselkedése, valószínűleg sehogy se tudna egyenes választ adni. Garr Raynolds szerint lehetsz akármennyire tehetséges előadó, a jó üzenet nélkül csak bohóckodás, a megfelelő előadás nélkül pedig csak egy unalmas adatközlés a prezentáció. Mindkettő kell, azonban bizonyos határon belül egyáltalán nem gond, ha egyikből picit kevesebb van, a másik észrevétlenül képes ellensúlyozni a hiányt.

A Forbes magazin szerzője a képi megjelenítésben sokkal szigorúbban határozza meg a siker titkát. A dia szöveges tartalmát az úgynevezett 1-7-7 szabály szerint tartja leghatékonyabbnak, azaz egy diára egyetlen üzenet jusson, ami megfogalmazva maximum 7 mondat úgy, hogy 1 mondatban maximum 7 szó van. Sőt, a felsorolástól is óva int! A sok szöveg és a bekezdési pontok Gallo szerint olyan rossz érzést keltenek a befogadóban, mintha még mindig az iskolapadban ülne.

A visszafejtés módszere

Az első lépések mindig a legnehezebbek. Gyakran azt is nehéz meghatározni, honnan is kezdjük a beszédet. Ezt a kellemetlen stresszforrást egy hasznos kis trükkel könnyedén enyhíthetjük: kezdjük a végével!

Persze csak gondolatban. Jobb, ha fejben úgy pozicionáljuk magunkat, hogy már rögtön a végkövetkeztetéstől fejtjük vissza a gondolatainkat. Ezzel az apró trükkel biztosak lehetünk abban, hogy a prezentáció végül valóban egyetlen pontba fut ki. Ezzel pedig könnyedén meghatározhatóvá válik fő üzenetünk is.

A tartalom igazán elemi szintre sűrítése és hangulattá formálása a waylandi prezentációban is követendő példa. Ha megfigyeljük, a szöveg tulajdonképpen nem más, mint egy rövid bemutatkozás, ám mindezt az előadó számos trükkel teszi színes-szagos élménnyé. A speakfearlessly.net elemzése szerint Peter Wayland karaktere számos trükkel, ugyanakkor kivetített kép nélkül teszi vizuális élménnyé előadását. Testtartása természetes, nyugodt és egyben teret kitöltő mozdulataival hat a közönségre, nem csak a szavakkal kommunikál. Kezével többször is mintegy „megragad” egy-egy kimondott tárgyat a levegőben, a csöndet pedig épp a képzelőerőnek hagyja: egy-egy kimondott szókép után szándékosan vár, hogy az elhangzottaknak legyen idejük hatni. Az előadása egyszerre érthető, megjegyezhető és érezhető.

Önellenőrzés egyszerű trükkökkel

A prezentáció nem csupán egyirányú kommunikáció. Az előadó legalább annyi információt kap közönségétől, mint az tőle, „csupán” azok célja egészen más. Fontos, hogy tudjuk, amit elmondunk, azt haza is viszi a hallgatóság. Gallo egyik aranyszabálya, hogy előre vessük papírra az ún. „take home message” lényegét. Ha maximum 3 mondattal meg tudjuk fogalmazni, akkor nagy eséllyel emlékezetes és könnyen felidézhető lesz a prezentációnk. Ha úgy érezzük, ennél jobban meg kell magyaráznunk, miről is beszélünk, akkor jobb, ha egyszerűsítünk, nehogy aztán a hallgatóságnak kelljen kibogozni kusza gondolataink közül a lényegi üzenetet.

liftGarr Raynolds ugyanezt a kérdéskört egész máshogy oldja meg. Ő a „Lift-szabályt” (elevator speech) alkalmazza: képzeljük el, hogy a mondanivalónkat egy 10-15 perces megbeszélésre igazítottuk. Meg is jelenünk a tárgyaló előtt, de a tárgyalópartnerünknek egy sürgős telefonhívás miatt azonnal távoznia kell. Kifelé menet azonban még a liftben és a parkolóban sétálva van időnk pár szót váltani. Fel tudnánk ennyi idő alatt vázolni, miről akartunk beszélni? Ha ez nem megy, szűkítsünk a témán, gyakran kell ugyanis a hallgatóság miatt változtatni a beszéd sűrűségén. Jobb, ha tudunk röviden és tömören fogalmazni egy amúgy jól kifejthető témáról is.

A jól megkomponált 2023-as TED beszédben ugyanígy rálelhetünk az előadó-hallgatóság kapcsolatra. Wayland szinte úgy tesz, mintha szavait ott helyben találná ki, meglepődik, elcsodálkozik és elmereng egyes gondolatokon. Pont úgy, ahogy a hallgatóság. A jelenség mögött egy egyszerű trükk rejlik: ha egy hallgató elfogadja az előadót mint egyfajta oktatót, hajlamos egyszerűen leutánozni, amit lát. Fontos, hogy ezek csak egyszerű, elemi minták leutánozására sarkallják a nézőt. Egy mosolyt vagy egy meglepődést még tud így közvetíteni az előadó, ám egy komolyabb, összetettebb üzenetet már inkább elmagyarázni célszerűbb.

Előadóvá válni

you-have-changedJó előadói készségekkel születhet valaki, de ez még korántsem teszi őt jó prezentálóvá. A gyakorlat, a szakmai segítség elengedhetetlenül fontos a jó előadói teljesítményhez. Raynolds és Gallo gyakorlott előadók, a prezentáció, előadókészség szakavatott kutatói, akik az élethosszig tartó tanulás elve alapján folyamatosan képezik magukat. Peter Wayland cégvezér alakja pedig a sztereotip felsővezető magasan képzett szerepébe helyezkedik, így pont azt tükrözi, amire minden előadó vágyik: határozott és hatásos előadással adja át mondanivalóját.

Minden egyes előadással töltött percünk alatt további hasznos tapasztalatot gyűjtünk és minden egyes felkészüléssel töltött perc alatt is fejlődünk. Prezentációs technikák tréningünkön ezekre a helyzetekre készülünk, készségfejlesztő szituációs gyakorlataink, plenáris esetmegbeszéléseink célzottan hatnak a résztvevők fejlesztendő területeire. Látogasson el Prezentációs készségek fejlesztése tréningünkre, és ne hagyja ki a lehetőséget, hogy további készségfejlesztő programjainkon is valós változást érjen el!


A tréninggel kapcsolatos kérdéseivel keresse bizalommal kollégáinkat!

Gáspár Zsóka
Tréningágazat-vezető
info@treningakademia.hu
+36 1 887 2326
+36 30 261 5809