Túléléstől a harmóniáig

Amikor a hullámok összecsapnak a fejünk felett és elönt a munka, akkor az ember automatikusan behúzza azt a bizonyos lelki kéziféket. Sőt, hajlamos mindent sutba dobni és a könnyebb utat választva olyan módon levezetni a stresszt, ami hosszútávon közel sem kifizetődő. Az év utolsó nagy hajrájában joggal érezhetjük picit elveszettnek magunkat a sok teendő között, így jól jön, ha van pár könnyen kioldható „stressz-szelep” a tarsolyunkban, ami segít kiengedni a feszültségből.

Megérteni…

Mindannyian játszottunk már jenga toronnyal. Idegtépő lassúsággal és mégis jóleső feszültséggel húztuk, pöcköltük, tologattuk ki a fatéglákat egymás után, míg végül valakinél össze nem omlott a torony. Ha nem vigyázunk, mindennapi életünkben is hasonlóan ingataggá válhatnak lelki egészségünk alapjai, itt azonban a jenga játéknál már jóval nagyobb a tét. Nem érdemes kockáztatni, hiszen minden egyes kihúzott építőelem hiánya a lelki teljesítőképességünket fenyegeti. Persze nem kell rögtön megijedni, „lelki tornyunk” sokkal megbízhatóbb, mint egy építőjáték: torony helyett képzeljünk el inkább egy jóval stabilabb építményt, pl. egy piramist.

Abraham Maslow szükségletelmélete, a motivációkutatás egyik legismertebb mérföldköve (cikkünknek nem célja a különböző motivációs elméletek részletes ismertetése). A közismert egymásra épülő, piramisszerű ábrán megjelenített szükségletsorrend könnyen megérthető, jól átlátható választ ad a teljesítménycsökkenés, illetve a hosszabbtávú stressz miértjeire. Elmélete szerint minden emberben ott van a lehetőség, hogy belső motivációból elérje az önmegvalósítás állapotát, ehhez azonban előbb a sorrendben előrébb elhelyezkedő szükségleteket kell kielégítenünk.

Maslow a szükségleteket két nagy csoportba sorolta: a hiány alapú szükségletek közé és a növekedés alapú szükségletek közé.

Előbbi csoportba tartoznak a fiziológiai, biztonságra és szeretetre, elismerésre épülő szükségleteink; ezek elérése esetén stresszoldásról beszélünk. Utóbbiak közé olyan szükségleteink sorolhatók, mint a megértés, esztétikai igény és az önmegvalósítás. Sejthető, hogy ezek beteljesülése már egyfajta plusszal jár, ekkor éljük meg a bennünk rejlő erőforrások valódi hasznosulását. A kreativitás, tanulás, segítségnyújtás által megélt élmények a növekedés alapú szükségleteink beteljesülésének eredményei.

…és megoldani!

A motivációhiány sokféleségére Maslow elmélete azt a választ adja, hogy ha valamivel nem a képességeink miatt nem jutunk egyről a kettőre, akkor valószínűleg egy pár lépcsőfokkal alacsonyabb szükségletünket akadályozza valami, és előbb azzal kell zöld ágra vergődnünk. Triviális példa, hogy adott esetben egy folyamatos bizonytalanságban dolgozó, napi fizetést kapó alkalmazott sosem fogja az összes erőforrását a munkájára, annak kiteljesítésére áldozni, hiszen a biztonság hiányából eredő frusztráció egy alacsonyabban lévő szükségletnél jelentkezik, így előbb azon a szinten kell elégedettséget elérnie.

Ahogy korábbi cikkünkben is említettük már, a probléma megértése sokszor már eleve stresszcsökkenéssel jár, illetve a hosszútávú megoldást is csak a stresszforrás megszüntetésével lehet elérni. Van azonban számos eset, amikor egyszerűen nincs idő a mélyebb, feltáró stresszkezelésre; azonnal kell cselekedni, mert a feszültség aktívan akadályoz egy el nem napolható feladatot.

Tegyük tisztába a dolgokat. A legtöbben olyan látszatmegoldásokkal reagálnak a mindennapi stresszre, ami ugyan változást hoz, mégis inkább csak rombol, meg nem old semmit. Ilyen például a cigaretta, az alkohol, de ide sorolható a túlzásba vitt evés vagy az egészséges keretek közül már kitűnő kávéfogyasztás is. Jobb, ha elkerüljük ezeket, vessünk be inkább olyan technikákat, amelyek „mellékhatása” akár további pozitívumokkal is járhat!

• Mozogjunk! A sport hosszabb távú, rendszeres gyakorlása serkenti a boldogsághormonok termelődését. Persze nem feltétlen kell hosszútávú testmozgásban gondolkodnunk. Néha elég, ha felállunk az íróasztal mögül és átmozgatjuk az ízületeinket. Ilyenkor nemcsak elgémberedett végtagjaink pezsdülnek fel, de egy picit másképp is kezdjük érzékelni a munkánkat, hiszen az eddigi megszokott (test)helyzetből egy másik nézőpontba helyezzük magunkat, így akár új ötletek is eszünkbe juthatnak.
• Próbáljunk egy kis ideig tudatosan lélegezni. Tudattalan reakciónk ugyanis, hogy stresszhelyzetben változik lélegzetvételünk ritmusa és mélysége is, így a stressz lelki tünetei mellett könnyen fizikailag is rosszabbul lehetünk. Ahogy azonban a stressz, mint pszichés jelenség, hat a testre, úgy a test irányítása is hathat a lélekre. A rendezett légzés tudatos irányítása azt az érzetet hiteti el a pszichénkkel, hogy minden rendben van, így a stresszélmény is csökkenni kezd.
• Ereszd ki a gőzt! Sokszor egészen egyszerűen csak hagyni kell, hogy az indulat átvonuljon rajtunk, mint egy szeszélyes zivatar. Vannak, akik gyűjtik a kiégett izzókat, hogy aztán ilyenkor legyen mit összetörni, de egyeseknek egy néhány másodperces toporzékolás is épp elég. Arra azért vigyázzunk, hogy mint minden mást, ezt is kontrollált körülmények között tegyük!
• Nevess! Az egyik legegyszerűbb technika, amit azonban spontán épp a legnehezebb alkalmazni. Egy-egy jó vicc kellemesen meg tudja törni a munka menetét, ne féljünk betárazni párat.

A fenti technikák inkább csak szemezgetésszerűen mutatják be a stresszkezelés lehetőségeit. A módszerek tárháza már olyan széles, hogy szinte személyre szabottan, mindenkinek egyedi csokrot lehet összeállítani a különböző módszerekből. Jó, ha foglalkozunk ezzel, napirenden tartjuk saját repertoárunk folyamatos frissítését, hiszen ahogy a stresszhatások változnak, úgy a kezelésükre is más-más módszerek lesznek hatékonyak. Erre irányuló programjaink sokféleképpen nyújtanak támogatást. Coaching szolgáltatásunk személyes, egyéni módszerekkel fókuszál a problémamegoldásra, míg Stresszkezelés tréningünk a csoporthatásokra építve ad megoldást a résztvevőknek.

---

A tréninggel kapcsolatos kérdéseivel keresse bizalommal kollégáinkat!