Íme a 7 legfontosabb fogadalom, amelyeket a karrierünk érdekében érdemes betartanunk 2017-ben.
Tűzzünk ki egy vagy két nagy célt
Ha decemberben azon kaptuk magunkat, hogy a 2016-os évre visszatekintve nem tudtunk semmilyen kézzel fogható eredményt vagy előrelépést felmutatni a karrierünkben, akkor fogadjuk meg, hogy az idén ez nem ismétlődhet meg.
Annak érdekében, hogy az elkövetkezendő 12 hónap ne múljon el észrevétlenül, ki kell tűznünk célokat és ezek elérésének érdekében tervet kell készítenünk. A tervet havi vagy negyedévi szakaszokra osszuk fel, így nyomon követhetjük és ellenőrizhetjük a fejlődést. Fontos, hogy csak 1 vagy 2 nagy célt tűzzünk ki, különben azt kockáztatjuk, hogy felaprózódunk, és a végén egyik célt sem sikerül megvalósítani.
Delegáljuk a feladatokat
Ha karrierünk olyan szakaszában vagyunk, hogy bizonyos feladatokat már kollégáinkra vagy beosztottjainkra bízhatunk, nagy valószínűséggel nem megfelelően használjuk ki ezt a lehetőséget. A többség hajlamos ragaszkodni ahhoz, hogy projekteket egyedül végezzen el: vagy mert kényelmes a feladat, vagy mert nem bízik abban, hogy mások ugyanolyan jól meg tudják csinálni.
Ha azonban nem továbbítunk feladatokat másoknak, akkor nem szabadítjuk fel magunkat eléggé ahhoz, hogy nagyobb, fontosabb dolgokat végezzünk. Ez pedig hosszú távon visszafogja a karrierünket. Arról nem is beszélve, hogy karrierjük kezdetén álló munkatársainkat is megfosztjuk a fejlődés lehetőségétől, hiszen mi magunk végezzük el azt is, amire már ők is készen állnának.
Ne vegyük a szívünkre a kritikát
A dolgozók többsége hajlamos a munkahelyi kritikát a saját személye elleni támadásnak venni. A negatív visszajelzést úgy értelmezik, hogy a főnök vagy a kollégák nem értékelik a jól elvégzett munkát és az erőfeszítéseket.
Ez a hozzáállás azonban hosszú távon rombolja a karrierünket. Megakadályoz abban, hogy meghalljuk a valódi visszajelzést és visszafogja a körülöttünk lévőket, hogy a jövőben érdemben kommentálják az elvégzett munkánkat.
Gondoljunk arra, hogy ha nem is értünk egyet a kritikával, az attól még értékes lehet, hiszen megmutatja, hogy a munkánkat hogyan látja a környezetünk. Reagáljunk rá úgy, mint bármilyen más üzleti témára, hiszen végső soron üzletről van szó, nem pedig saját személyünkről.
Vezessünk “dicsőség” füzetet
Vezessünk egy füzetet vagy számítógépes dokumentumot, melyben az év során kapott pozitív visszajelzéseket gyűjtjük. Ez lehet egy e-mail a főnöktől, melyben megdicséri munkánkat, egy ügyfél által küldött köszönőlevél vagy egy hálás megjegyzés egy kollégától, akinek segítettünk egy határidős munka befejezésében.
Rosszabb napjainkon elég, ha átnézzük ezt a listát, emlékeztetve magunkat, hogy jók vagyunk abban, amit csinálunk. Egy ilyen “dicsőséglista” segítségünkre lehet a teljesítményértékelésre való felkészülés során is, vagy alátámaszthatja érvelésünket, amikor fizetésemelést kérünk.
Menjünk valódi vakációra
Egész évben szinte megállás nélkül dolgozni nemcsak a mentális egészségünknek árt, de teljesítményünkre is rossz hatással lesz. Fogadjuk meg, hogy legalább egy egész hetet, de inkább kettőt kiveszünk az idén szabadságnak.
Ha nincs pénzünk arra, hogy elutazzunk, töltsük az időt otthon pihenéssel és egyáltalán ne ellenőrizzük a munkahelyi e-maileket. Tekintsünk a fizetett szabadságra úgy, mint egy munkahelyi juttatásra, amely ugyanúgy része a kompenzációnknak, mint a fizetés.
Ne panaszkodjunk
Ha a munkahelyi körülményekkel, a kollégákkal vagy a főnökkel való elégedetlenségünk rendszeres panaszkodásba csapott át, fogadjuk meg, ennek véget vetünk. A panaszáradat mérgező légkört teremt saját magunk és kollégáink számára is, ráadásul a folyamatos negatív kommunikációtól még boldogtalanabbak leszünk.
Teljesen zárjuk ki a panaszkodást, és figyeljük meg, történik-e valamilyen változás. Ha nem, akkor gondoljuk át, hogy hajlandóak vagyunk-e tovább tolerálni az adott körülményeket. Ha úgy érezzük, hogy nem, tegyünk panaszt azoknak, akik valóban változtatni tudnak a helyzeten, vagy mi magunk változtassunk és lépjünk tovább.
Legyünk rugalmasabbak
A legtöbb munkavállaló szereti a munkáját olyan biztonságos keretek között tartani, ahol tudja, hogy biztosan sikerrel jár, és nem ütközik különösebb kihívásokba. Ez egy biztonságos hozzáállás, de tisztában kell lennünk vele, hogy sokszor éppen a komfortzóna az, amely megakadályoz abban, hogy tovább fejlődjünk és előrelépjünk a karrierünkben. Kockázatvállalóbb munkatársaink könnyen lekörözhetnek.
Fogadjuk meg, hogy 2017 lesz az év, amikor a komfort szintünkön túllépve olyan dolgokat teszünk, amelyeket eddig nem mertünk. Legyen az egy új készség elsajátítása, egy projekt vezetésének elvállalása vagy az, hogy ellátogatunk a kapcsolatépítésre alkalmas szakmai rendezvényekre.
FORRÁS: A Profession.hu 2014. januári cikke alapján
